Elle Kennedy: The ​Mistake – A baklövés

A srác nem csak a pályán szeret játszani…

Az egyetemista John Logan bármelyik lányt megkaphatja. A hokicsapat sztárjaként az élete csupa buli és csajozás, ám lefegyverző mosolya és laza stílusa valójában csak álca, amivel a diploma után rá váró évek miatti keserűségét leplezi. Szexi kalandja az elsőéves Grace Iversszel egy időre feledteti vele a gondokat, de egy meggondolatlan lépés miatt elveszíti a lányt, és utána kemény erőfeszítéseket kell tennie, hogy bebizonyítsa, megérdemel egy második esélyt.

De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát… 

A rosszul sikerült első év után Grace immár idősebben és érettebben tér vissza a Briar Egyetemre. Úgy érzi, végre sikerült elfelejtenie a nagyképű hokist, akinek majdnem odaadta a szüzességét. Már nem az a szende, csendes kislány, akit Logan annak idején megismert. Ha a srác azt hiszi, hogy ő is engedelmesen hanyatt vágódik neki, mint a többi csaj, hát nagyon téved. Ha vissza akarja kapni, küzdjön meg érte! Ezúttal Grace veszi kezébe az irányítást… és nem lesz szívbajos. 

A tűkön ülve vártam kifejezés még fele annyira sem mutatja be, mit éreztem, míg a kezembe nem foghattam. 

Elle Kennedy munkásságát már megismerhettük az Off-Campus sorozat első részében, ahol Garrett talál rá a társára. Ott is már megcsillogtatta, milyen tehetséges, így nem volt kérdés, hogy Logan könyvét is meg kell szereznem. A várakozás perceibe lassanként beleőrültem már, de végre megérkezett, az enyém! Nem kicsi rajongással vártam :)

Üljetek le és kapaszkodjatok meg: én, Niitaa nem szeretem a meztelen pasis borítókat. Ez van. Sajnálom. Valahogy nem vonz, hogy a borítóról épp egy mellbimbó vigyorogjon rám, vagy épp egy gyantázott kockahas. Sőt, általában kerülöm ezeket a köteteket, mert alapvetően már van bennem egy kis ellenérzés emiatt. Nagyon kiakadtatok? De, hogy megnyugodjatok: Elle Kennedy sorozata a kivétel. Bevallom, azért megcirógattam egy kicsit a borítót, közben halkan dorombolva. Nem tudom, mivel különb számomra a Deal és a Mistake mint a többi, de tény, ezeket a köteteket kívülről is imádom, kockahas ide vagy oda.

A cím az előző kötetnél is semleges volt a számomra - és ez most sincs másképp. Illik a történethez, de lehetett volna jobb is. Valljuk be: Elle Kennedy amilyen jól ír, olyannyira nem tud fifikás címet kitalálni. Az egyszerű, de nagyszerű stílust követi.

A fülszöveg elég sok mindent elárul, úgy a fél könyv tartalmát tömören. Ettől elsőnek kicsit megijedtem, hisz ha mindent előre lelő, akkor mitől válhatna különlegessé a számomra ez a könyv? Hogy tudnám szeretni, ha nem tud meglepni? Szerencsére ezek a kérdések hamar érvényüket vesztették: van itt bőven fordulat és vicces jelenet!

Nem is tudom, hol kezdjem. Talán számomra a legszembetűnőbb az volt, hogy Logan teljesen más egyéniséggel rendelkezik, mint Garrett. Ezt sokan negatívan fogják megélni, ebben biztos vagyok. Ő sokkal egyszerűbb, sokkal bizonytalanabb karakter, aki szerintem hajlamosabb a depresszióra is. (Nyugalom, nem depizik benne, csak a jelleméből adódóan gondolom, hogy jobban hajlik rá! ) Ugyanakkor pont ez adta meg a történet sava-borsát, hiszen Garret-re vágyunk, akkor vegyük kézbe az első könyvet. Igen, sok mindenben különbözik, de pont ettől jó. Az üzlet felállított egyfajta mércét, amit a maga módján meg is ugrik. Egyszerűbbek a karakterek, egyszerűbb a történet, de pont ettől lesz zseniális, hisz jó érzés, hogyha végre normális, hétköznapi emberekről is olvashatunk. Nem kell mindig a dráma! Az olvasóban felmerül az "ezt rólam is írhatták volna" érzés.

Így nyáron tökéletes kikapcsolódást nyújt. Igazi nyaralós könyvről beszélünk, hiszen nincs benne olyan mély tartalom, mely az egész gondolkozásunkat megváltoztatná, sem olyan jelenet, amin bucira bőgnénk a fejünket. Helyette kapunk egy könnyed történetet, ahol ujjakat összerakva szorítunk Logan-nek és Grace-nek, miközben ezerwattos vigyor ül az arcunkon.

Elle Kennedy hozta a stílusát. Képes arra, hogy egy teljesen átlagos történetet úgy adjon át az olvasónak, hogy az ne tűnjön tucatterméknek. Apró kis manőverekkel, meglepetésekkel elkerüli a klisés helyzeteket, vagy velük szembemenve képen neveti őket. Zseniális az, ahogy ír. Ezennel fel is vettem a kedvenc íróim közé. Tetszik, mennyire meg tudja ragadni egy huszonéves gondolkozásmódját, illetve személyiségét. A középiskolás drámákat elhagyva, de még mindig fiatal fejjel szemléli az eseményeket és a dolgok alakulását.

A Baklövés csak úgy bővelkedik a poénokban. Több olyan jelenet is van, ami hangos nevetésre késztetett, illetve volt olyan rész is, ahol csak hitetlenkedve tekintettem magam elé, majd erős fejcsóválással fújtam ki a levegőt, egy pasik! sóhajtás kíséretében.

Ugyanakkor lehet, hogy nem egy kifejezetten erős könyvről beszélünk, mégis előkerülnek benne olyan elemek, főként Logan életében, amik rengeteg mai fiatal életére is árnyékként borulnak. S jó, hogy ezekről a témákról olvashatunk, hiszen a nem vagy egyedül érzés mellett egyfajta támogatást is nyújthat. Ezt nem fejteném ki bővebben, mert arra már cselekményleírást megjelölő matricát kéne csíptetnem. 

Minden domb után jön egy völgy. Szerencsére ehhez a ponthoz nem sok mindent tudok felmutatni, de meg kell említenem, hogy kicsit nehézkesen tudtam felvenni a ritmust. Ami Logan személyiségének az egyediségét adja, ez a bizonytalanság, pont az, ami az elején kicsit frusztrált. Nem tudtam tőle igazán megszeretni a karaktert. Persze, ez relatív hamar megváltozott, de attól még az elején kicsit megküzdöttünk egymással.

Grace-szel sem indult felhőtlenül a viszonyom. Aranyos kislány, teljesen átlagos, ami nem baj. De az, hogy kapásból úgy ismerjük meg, mint aki oda meg vissza van Logan-ért... pont ő a kiszemelt... akit sohasem mer megszólítani... na ezt a húzást lehetett volna hanyagolni. Nem azt mondom, hogy lehetett volna olyan, mint Hannah, akinek az agyára ment Garret, de azért a szöges ellentét sem kellett volna. Egy arany középúttal kiegyeznék: érdeklődő, de nem rajongó.

Nem tagadom: a hibái ellenére kedvencé vált ez a rész is. Tetszett az egyszerű mivolta, hogy nincsen semmi túlbonyolítva. Pontosan ere vágytam most: egy könnyed, könnyekig nevetős történetre, amin kicsit izgulhatok, hogy a kedvenceim vajon össze jönnek-e. Szerettem olvasni, teljesen lekötött, alig tudtam elmozdulni a kanapéról még akkor is, amikor muszáj volt! Van egy olyan érzésem, hogy az egész sorozat  sokszor újraolvasós lesz :)

"Nem akarok többé a jó kislány lenni."

"Ez is a sportkereskedelem egyik csodája. Csak nyomj egy sportemblémát bármilyen ócskaságra, és máris viszik, mint a cukrot."

"A világ óriási, tele csodákkal és lehetőségekkel."

"– Te vagy az utolsó gondolatom lefekvés előtt, és az első, amikor reggel kinyitom a szemem. Te vagy az igazi."