Fülszöveg:
Barcelona és a szerelem íze…
Caroline Wood a londoni női magazin, a CBM főszerkesztőjének asszisztense.
Nem túl változatos munkája mellett hobbiból gasztroblogot vezet, melyben próbálja kiélni az írás és a finom ételek iránti szenvedélyét.
Az álma az, hogy a jövőben íróként dolgozhasson a neves újságnál, és ezt a főnöke előtt sem titkolja.
Mivel 35 éves korára még mindig nem fedezték fel páratlan írói tehetségét, és boldog feleség sem lett belőle, tudja, tennie kell valamit az álmai megvalósításáért.
Úgy dönt, hogy karrierjét és szerelmi életét egyetlen zseniális húzással pörgeti fel, ezért gondol egy merészet, és egy nyaralással egybekötött szakmai útra szánja el magát.
Egyedül.
Barátai féltik a magányos utazástól, de Caroline biztos benne, hogy Barcelonában rengeteget tanulhat önmagáról, és az új, életre szóló élmények mellett olyan blogot írhat utazásról, szerelemről, gasztronómiáról, mely végre felnyitja a főszerkesztő szemét is.
Egyedül azonban még enni is unalmas, így egy szerinte korszakalkotó ötlettől vezérelve egy társkereső oldalon spanyol randipartnereket választ magának.
Mindennapra egyet, így rögtön két legyet üt egy csapásra…
Erősen hisz benne, hogy ez az utazás meghozza számára az áttörést, a cikkírói álomállást, és talán egy jóképű, szenvedélyes férfit is…
Véleményem szerint, ha az olvasó emberek többsége meghallja R. Kelényi Angelika nevét, akkor rögvest a történelmi romantikus kategória jut eszükbe - teljesen jogosan. Az írónő igencsak otthonosan mozog ebbe a műfajba, sok olyan történettel örvendeztette már meg olvasóit, amik a tanító jelleg mellett bővelkedtek izgalomban is. Ám emellett más területen is megcsillogtatta tudását. Pályafutása elején több, komikus köntösbe bújtatott regényt is alkotott, melynek fő témaköre a középkorú nők helyzete, a párkeresés nehézségei. Bevallom, ezeket még nem sikerült sorra kerítenem, így az ismereteim róluk meglehetősen hiányosak.
Barcelona és a szerelem íze…
Caroline Wood a londoni női magazin, a CBM főszerkesztőjének asszisztense.
Nem túl változatos munkája mellett hobbiból gasztroblogot vezet, melyben próbálja kiélni az írás és a finom ételek iránti szenvedélyét.
Az álma az, hogy a jövőben íróként dolgozhasson a neves újságnál, és ezt a főnöke előtt sem titkolja.
Mivel 35 éves korára még mindig nem fedezték fel páratlan írói tehetségét, és boldog feleség sem lett belőle, tudja, tennie kell valamit az álmai megvalósításáért.
Úgy dönt, hogy karrierjét és szerelmi életét egyetlen zseniális húzással pörgeti fel, ezért gondol egy merészet, és egy nyaralással egybekötött szakmai útra szánja el magát.
Egyedül.
Barátai féltik a magányos utazástól, de Caroline biztos benne, hogy Barcelonában rengeteget tanulhat önmagáról, és az új, életre szóló élmények mellett olyan blogot írhat utazásról, szerelemről, gasztronómiáról, mely végre felnyitja a főszerkesztő szemét is.
Egyedül azonban még enni is unalmas, így egy szerinte korszakalkotó ötlettől vezérelve egy társkereső oldalon spanyol randipartnereket választ magának.
Mindennapra egyet, így rögtön két legyet üt egy csapásra…
Erősen hisz benne, hogy ez az utazás meghozza számára az áttörést, a cikkírói álomállást, és talán egy jóképű, szenvedélyes férfit is…
Véleményem szerint, ha az olvasó emberek többsége meghallja R. Kelényi Angelika nevét, akkor rögvest a történelmi romantikus kategória jut eszükbe - teljesen jogosan. Az írónő igencsak otthonosan mozog ebbe a műfajba, sok olyan történettel örvendeztette már meg olvasóit, amik a tanító jelleg mellett bővelkedtek izgalomban is. Ám emellett más területen is megcsillogtatta tudását. Pályafutása elején több, komikus köntösbe bújtatott regényt is alkotott, melynek fő témaköre a középkorú nők helyzete, a párkeresés nehézségei. Bevallom, ezeket még nem sikerült sorra kerítenem, így az ismereteim róluk meglehetősen hiányosak.
Mivel mostanában Angelika a történelmi vonalon mozgott, így kifejezetten nagy meglepetésként ért új könyvének robbanásszerű beharangozója. A Barcelona, Barcelona a megszokottal szemben egy, a jelen korban játszódó történet, melynek a főhőse a harmincas évei derekán jár, s bár jól él, többre vágyik annál, amit eddig elért. Más ez a könyv, mint az eddigiek, s talán éppen ezért érdekelt ennyire: tudni szerettem volna, hogy az írónő ezen könnyed, szórakoztató kategóriában is megállja-e maradéktalanul a helyét.
Azon szerencsés kiválasztottak között tudhatom magam, akik a megjelenés előtt már kézhez kaphatták ezt a könyvet. Napok óta nálam van, s alig vártam már, hogy elérkezzen június 23., vasárnap, mikor végre az olvasóimmal is megoszthatom az új szerzeményem fölött érzett örömömet. S mivel időm is engedte, ezért fejest ugrottam a napfényes Spanyolország partján az élvezetekbe, hogy ne csak egy képpel, hanem már egy komplett véleményezéssel is alátámaszthassam, pontosan miért is érdemes beszerezni R. Kelényi Angelika legújabb eszmefuttatását. Mert érdemes, az már egyszer biztos!
Első ránézésre megállapítható, hogy a Barcelona, Barcelona egy könnyed, nyári kötet, amit az ember előkap egy fáradt nap végén, vagy épp magával viszi egy nyaralásra - de mindenféleképp azért veszi le a polcról, hogy kicsit kikapcsolódjon, pihenjen és eközben jól szórakozzon. S ennek a kritériumnak teljesen eleget is tesz. Gördülékeny stílusa miatt már az első mondat megragadja az olvasó fantáziáját és az utolsó szóig el sem ereszti.
A történet középpontjában egy 35 éves nő áll, aki teljesen reális álmokat szeretne megélni: szeretne az asszisztensi munkakörből cikkírói pályára lépni és mellette szeretne maga mellett tudni egy olyan embert, aki kellőképp intelligens egy jó beszélgetéshez, illetve, aki megadja számára az érzelmi biztonság érzését. Tehát röviden: jó munkára és egy kiegyensúlyozott párkapcsolatra vágyik. Egy hirtelen jött lehetőséget kihasználva, bátor döntést hoz, mely által lehetősége nyílik az első kitűzött célhoz közelebb kerülni, s ki tudja, talán az hozza magával a másodikat is: öt napra elutazhat Barcelonába, a napfény városába, ahol minden este más férfival vacsorázva megismerkedhet az ottélők habitusával és a spanyol, illetve katalán konyhával, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján írnia kell egy cikket a magazinnak, amelynél dolgozik. Hát nem remek lehetőség? Vissza nem térő alkalom? Ám minden éremnek két oldala van. Caroline meglepő kalandok áldozatává válik, melyekre egyáltalán nem számított, mikor megfogant az utazás gondolata a fejében. Az olvasó pedig fülig érő szájjal mosolyogva addig olvas, míg teljesen el nem lazulnak megfáradt idegei.
A Barcelona, Barcelona könnyed, végtelenségig aranyos történet, folytonos pozitív kisugárzással. Még egy szürke londoni napon is képes csak a szépre fókuszálni, s egy balul elsült randiban is megtalálni a szerzett tapasztalat értékét. Caroline pedig teljesen átlagos. Végre egy olyan főszereplő elevenedik meg a lapokon, aki nem rendelkezik semmilyen, a múlt árnyaitól sötét, mentális korláttal. Üdítő egy olyan karakterrel megélni a helyzeteket, aki a pillanatnak él, s nem a démonjai elől menekül. S idegenvezetőnek sem utolsó. Noha Barcelonában csak éppen pár olyan helyen fordul meg, ahol nem szolgálnak fel ételt, mégis nagy kulturális értéket közvetít az olvasó felé. Szinte érezhető a napsütés ereje a lapokon, s pulzál a katalán temperamentum a sorok között. A szerző közvetett módon mutatja be ezt csodálatos világvárost. A könyv nem tartalmaz nagy útileírásokat, nem tévelyeg el a dokumentumkönyvek útvesztőjében. A főszereplő szemén keresztül, az aktuálisan megélt élményeket, a kiváltott reakciókat adja át, ezzel is gazdagítva az olvasó lelkében a vágyat, hogy azonnal induljon maga is csomagolni, repülni, hogy saját szemével is láthassa.
Caroline szenvedélyesen kötődik a gasztronómiához, még egy blogot is vezet ezen témakörben. Étteremről étteremre jár, s az oldalán az általa szerzett tapasztalatokat osztja meg az adott helyről. Ez a barceloniai útját is nagyban jellemzi, hiszen nem csak a randevúk pezsgő sokszínűsége hajtja, hanem a katalán ételek megismerése is. A könyvben így sok helyi különlegesség megjelenik, melyek ízharmóniája oly érzékletességgel lett kifejtve, hogy akaratlanul is az ember nagyot nyel olvasás közben.
A Barcelona, Barcelona maga a megtestesült napfény. Könnyed, meleg, jól esik a léleknek és az elmének egyaránt. Ugyanakkor a báj mögött nagy igazságok kerülnek kimondásra. Több olyan témát érint, melyekkel nap, mint nap szembesül az olvasó, ugyanakkor ezek az elemek a történet szerves részei, s a humoros fedés miatt csak azokban fogalmazódik meg, akik épp az egyikétől gyötrődnek, vagy akik mélyebbre szeretnének ásni, nem csak a felszínt kapargatni. A könyv enélkül is teljes mértékben átadja a tartalmat, a konklúziót, s pont ebben rejlik a nagyszerűsége. Különböző olvasói rétegek elvárásainak is tökéletesen eleget tesz, mindenki azt olvassa ki belőle, amire éppen szüksége van.
A legszembetűnőbb problémakör a párkeresés nehézségei. Az ember fiatalon még könnyebben alakít ki új kapcsolatokat, ám az idő múlásával egyre jobban eluralkodik a kétségbeesés a személyén, tart attól, hogy örök egyedüllétre ítéltetett. 30 fölött az átlag már nem jár el bulizni ismerkedési célzattal, nem jár már egyetemre, ahol bármikor felbukkanhat egy potenciális jelölt. Így legtöbb esetben már az internetes társkeresés lehetősége marad, amelyre bár vannak pozitív példák, sikerek, többségében mégis kiábrándultságot von maga után. A világhálón azok vagyunk, akik lenni szeretnénk, mely sokszor a valóság elgörbítésével jár kézen fogva. Mégis, próbálkozni kell, hisz az ember nem magányos lénynek teremtetett. Caroline mondhatni jól beválasztott: minden férfi, akivel Barcelonában találkozott, más és más módon cáfolt rá az első benyomásra. Az interneten kiválasztott férfiakat az író különböző módon ruházta fel, több veszélyzónára is felhívva ezáltal a figyelmet. Apró tanácsokkal látja el az olvasót, jó példát mutatva arra, hogy ismeretlen helyen, ismeretlen emberrel történő találkozás miként is alakulhat. Ezek az olvasó számára szórakoztató esetek, magam is rengeteget kacagtam olvasás közben, ám érdemes a könyvet kicsit félretenni, és átgondolni, hogy vajon a szerző által elénk tárt események hány százaléka nyugszik valós alapokon, s mennyi az, amelyet írói szabadságnak nevezhetünk. Úgy vélem, hogy a mérleg nyelve határozottan az előző javára dől el.
A regény fő célja a szórakoztatás, ám a mondanivaló mellett sem szabad tétlenül elmenni. Caroline egy olyan karakter, aki hitt az álmaiban és meg is küzdött értük. Bár cikkíró szeretne lenni egy híres magazinnál, megmutatva, mi rejtőzik benne, mégis több éve asszisztensként dolgozik, kávét és teát szolgálva fel a vezetőnek, miközben ő intézi az adminisztrációs munkákat. Egy szót sem szólt, csak tűrt, mert tudta, hogyha kitartó, egyszer eljön az a pillanat, amely megadja a kitörési lehetőséget. S így is lett. Kinyílt egy kapu, melyen igaz, hogy remegve, de emelt fővel sétált be, hogy a megmérettetés kezdetét vehesse. Onnantól már csak rajta múlt, hogy elbukik, avagy sikeresen zárul a kísérlet. Ugyanígy a kapcsolati tényezőre nézve is példaképként tekinthetünk erre az erős nőre. Harmincöt éves, s noha vágyik egy férfira, egy biztos pontra az életében, ám ezt nem mindenáron. A kétségbeesés és belenyugvás helyett a saját, reális elvárásainak megfelelően keresi azt az embert, akinek az oldalán megtalálhatja a boldogságot. Kissé türelmetlenül, de várakozik. Mert tudja, hogy az álmokat valóra lehet váltani, amennyiben teszünk is azért, hogy önmagunkból a legjobbat hozzuk ki. Minden reggel. A pozitív hozzáállás az élet egyik fő aspektusa, mely segítségül szolgál céljaink elérésében.
Barcelona, a napfény, a tengerpart, a katalán életérzés és a lehetőségek hazája. Ott, ahol pont annyira furcsa alakok élnek, mint bármely más vidéken, s mégis, van bennük valami, ami miatt azt mondjuk, hogy ez csak itt, ebben a városban eshet meg. Nem mondanám, hogy nem kaptam magam is kedvet ahhoz, hogy hajnalban a halpiacon böngészve megismerkedjek a helyi kultúrával, majd eltöltsek egy kellemes, a helyre jellemző ebédet egy étterembe, s a napot a parton, a homokba táncolva zárjam. Bakancslistás lett, az már biztos!
Tudjátok, csak egy könnyed, nyári regényre számítottam, és szó se róla, ezt teljes mértékben meg is kaptam. Az utolsó betűig bájos, az arcomra tartósan fülig érő mosolyt rajzolt. Ugyanakkor olyan dologgal ajándékozott meg, amivel eddig igencsak csekély számú könyv: inspirációval látott el. Látva, hogy Caroline milyen kitartó volt és türelmes, várva a megfelelő pillanatot, hogy mikor jön el a nagy lehetősége… engem is motivált. Amikor leült a laptopja elé, azzal a céllal, hogy most nekikezd a cikknek s megírja, magam is úgy éreztem, itt az ideje, hogy ne a kétségeim uralkodjanak fölöttem. Mert hiába fogtam eddig az időhiányra, a munkára, a prioritásban előrébb való tényezőkre az álmaim háttérbe szorítását, valójában csak halogattam, mert nem voltam biztos abban, hogy elkezdhetem megvalósítani őket, nem voltam biztos önmagamban. Caroline sem tökéletes, nem is kell annak lennie, ahogy nekem sem. S ez a felismerés, ez a legnagyobb ajándék, amit valaha könyvtől kaphattam.
Ez az a könyv, amit sokszor le fogok venni még a polcról. Nem elég csak egyszer elolvasni. Caroline kalandjait újra és újra át kell élni. Izgalmas, szórakoztató és mindig új meglepetéseket tartogat az olvasó számára. A kliséket messze elkerülve egy vidám romantikus történet elevenedik meg a lapokon, ami garantálja az ellazulást.
Kikapcsolódásra vágysz? Egy kis szórakozásra? Netán egy kis humort sem vetnél meg? Akkor ajánlom olvasásra R. Kelényi Angelika Barcelona, Barcelona című könyvét. Nyaralásra termett könyv a javából, amely nem csak katalán földön állja meg a helyét.
"Korosodom, ez kétségtelen. Ebből lehet a legjobban megállapítani, hogy az ember öregszik. Nem bírja a másnapokat."
"Az ember rengeteg dolgot meg tud tanulni, ha rákényszerül."
"Én mindig azt hittem, hogy a munkánk valamilyen szinten megmutatja a személyiségünket, a tanultságunkat, még a gondolkodásmódunkra is enged valamelyest következtetni."
"– A szerelemben nincs olyan akadály, amit nem lehetne leküzdeni."
"Az ember mindig bízik abban, hogy akit szeret, de legalábbis szeretne szeretni, az idővel megváltozik."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése