Niitaabell Világa: Mészáros Dorka: Kiszámolós

Fülszöveg:

Birdie, a talpraesett tizenöt éves költőpalánta három fiút is kiszemelt magának, és mindhárman ott lesznek aznap este a buliban. A lánynak azonban nincs könnyű dolga: idegesítő vendégek, segíteni akaró barátok, egy nagypályás ex és a saját kétballába is akadályozza abban, hogy jól érezze magát.
És hogy melyik srác lesz a befutó? A laza, táncos Beni, a zárkózott, titokzatos Jakab vagy a zongorista, művelt Márk? A döntés rajtad áll! Irányítsd Birdie-t és rakd össze a te sztorid! Csak egy tánc? Csók? Ölelés? Randi? Apró flört? Inkább semmi? Bármi megeshet, az is, hogy Birdie szingliként zárja az estét. A választás a te kezedben van! Lapozz és fejezd be akár huszonnégy különböző módon a történetet!
A történetet Zsidró Dominik versei egészítik ki.

Egy könyv, három borító. Melyik illik hozzád? Vagány? Romantikus? Visszafogott? A döntés a te kezedben van.

Már régóta figyelemmel kísérem a Menő Könyvek kiadványait, mivel az általuk képviselt irányvonalat igencsak nagyra becsülöm: számomra nagyon sokat jelent, hogy teret engednek a fiatal, magyar szerzőknek is a kibontakozásra. Több regényt is olvastam már tőlük, melyek kivétel nélkül mind elnyerték a tetszésemet valamilyen szinten és őszintén merem őket a megfelelő célközönségnek ajánlani. A kiadó könyvei elsősorban azoknak a kamaszoknak szólnak, akik még a maguk cserfes stílusukban most léptek abba a korba, mikor minden megváltozik. Bohókás ugrásokkal vetik bele magukat az új helyzetekbe és teljes nyitott szívvel élik át az új érzelmeket, amik a lelkükben megszületnek. Tapasztalatlanok, kíváncsiak, csupaszív szemléletűek. Van, aki nehezebben, mások pedig könnyebben veszik az akadályokat. Akadnak, akik csak a felszínesebb, könnyedebb problémákat élik meg, de vannak olyanok is, akiken mély benyomást hagy egy-egy kellemetlen tapasztalat, ami tartós hatást gyakorol rájuk. Összegezve a kiadó kínálatában egyaránt megtalálja a kedvencét az, aki könnyed, humoros kikapcsolódásra szeretne szert tenni, valamint az is, aki inkább szeretne a korosztályt érintő problémákról beszélni. Hiszen ezek a könyvek rólad neked szólnak.

Mészáros Dorka Kiszámolós című könyve az első tábor tagjainak kedvez. Bohókás, játékos története teljes mértékben a kikapcsolódás lehetőségét nyújtja az olvasó számára. De vajon kiemelkedik az általános könyvek tengeréből?

A kérdésre a válasz: egyértelműen igen. Már amiatt is különleges, hogy a Kiszámolós három különböző borítóval jelent meg, három különböző stílusú lánnyal az elején. Nagyon frappánsnak tartom, hogy a kiadó már az olvasás megkezdése előtt megadja a választási lehetőséget, hiszen az egész könyv erről szól: az olvasó dönti el, mi történjen. Ugye mennyire jó? Egy gondolat erejéig térnék vissza még a borítótervekre: bár mindhárom tetszik és jól látható közöttük a stílusbeli különbségek, azt sajnálom, hogy csak megközelítőleg, de nem teljesen olyan ruhában tetszeleg Birdie rajtuk, mint amik a könyvben is meg vannak adva.

Tehát A Kiszámolós lényege az, hogy az olvasó alakítja a történetet. Minden döntésnél, amit Birdie-nek meg kell hoznia, az író felajánl kettő vagy éppen három lehetőséget. Ha ezek közül kiválasszuk a nekünk megfelelőt, mindössze annyi a dolgunk, hogy a megfelelő oldalszámra lapozunk és olvassuk tovább a kalandot. Ritkán lehet találkozni ezzel a formával, hiszen sem a szerkesztése, sem a megírása nem egyszerű feladat, de mindig nagy öröm tölt el egy-egy ilyen könyv felbukkanása a piacon, hiszen olyan plusz élményt tud adni, amire a klasszikus társai nem képesek. Biztos vagyok benne, hogy minden könyvmoly fejében megfordult már egy-egy regény olvasása közben, hogy bárcsak beleszólhatna az eseményekbe, mert nem azt tartotta a megfelelő lépésnek, amit a főhős elkövetett. Vagy vegyük azt a helyzetet, mikor úgy érezzük, hogy nem azzal a karakterrel kellett volna összejönnie, akivel a végén egy párt alkotnak. A Kiszámolós esetén ezekre mind van lehetőségünk! És azt se felejtsük el, hogy egy könyvön belül 24 különböző történetet ismerhetünk, attól függően, épp merre kalandozunk. Zseniális!

Elsőként a könyv röviden megismerteti az olvasót az alapokkal, ami alapján a döntéseit a későbbiekben meg tudja hozni. Bemutatja a főszereplőt, Birdie-t, valamint a barátnőit és a kiszemelt srácokat egyaránt. Mondhatni megismerjük a kapcsolati hálót, hogy kivel milyen mélységű előélete van és éppen mi az, ami felkeltette az érdeklődését. Ez alapján Birdie-ről is megszületik egy kép a fejünkben: egy cserfes, aranyos kamasz lány, aki abba a korba lépett, mikor már a barátságnál többet szeretne: szeretné átélni, milyen érzés valakinek a barátnője lenni, milyen az első szerelem. Az ő szemén keresztül látva a világot, újra átélhettem, milyen érzés igazi tinédzsernek lenni. A könyv fogalmazásmódja ennek megfelelő: kapkodó, sokszor túl hosszú mondatok jellemzik, amikben gyakorta szerepelnek különböző indulatszavak, mókás hasonlatok és kifejezések. Jó stílusa van, meg kell hagyni, még ha kicsit bizonytalan is. Történetünk helyszínéül Fannyék - szerzői megjegyzés alapján ejtsd: dupla ny-el - otthona szolgál, ahol a gyerekek épp egy búcsúbulit tartanak, mivel a ház kis úrnője éppen Amerikába készül elutazni egy tanulmányi út keretein belül. Erre az eseményre Birdie mindhárom kiszemeltje hivatalos: Beni, aki már régóta a legjobb barátja, Jakab, Fanny testvére és Márk is, aki egy kicsivel idősebb náluk. Izgatottan várja, mit tartogat számára az este, ami csak és kizárólag rajtunk múlik.

Hamar belelendültem magam is a történetbe és izgatottan vártam az első valós döntési helyzetet. Mondanom sem kell, hogy én már a legelején kiválasztottam, ki lesz a kedvencem, így egyértelműen az ő irányába indultam meg. Döntésről döntésre haladva megismertem az ő történetüket, ami tele volt aranyos fordulattal. Aztán lapoztam a következő oldalra és hirtelen nem tudtam, hol vagyok, hiszen az ott látható első mondatok már ütötték a jelenlegi helyzetet. A fejezet címét alaposabban megszemlélve jöttem rá, hogy egy új alternatív választási lehetőséghez érkeztem, az általam követett szál a végére ért. Mivel az összes lehetséges végkifejletet meg akartam ismerni, így a könyvet folyton lapozgatva haladtam előre, míg újra át nem éltem az előbb említett pillanatot - amire alapvetően nem lett volna szükség. Véleményem szerint célravezető lett volna, hogyha a végigjárható utak végén szerepelt volna egy egyértelmű jelzés, ami alapján az olvasó is tudhatja, hogy új alternatív megoldást kell keresnie. Egy illusztráció vagy felirat sokszor segítette volna a helyzetemet, mivel fejjel előre belevesztem a történetben és ezeket a pillanatokat úgy éltem meg, mintha erővel szakítottak volna ki onnan.

Olvasás közben érezhető különbséget észleltem az első döntést megelőző és az azt követő időszak között. Míg utóbbiban Birdie érzései indokoltak, a helyzetekhez képest jól átgondoltnak tűnik, addig az előzmény eléggé csélcsap lett. Ez egyfelől helytálló, hiszen az író maga nem akarta befolyásolni az olvasó döntési mátrixát azzal, hogy valamely fiú iránt egy kicsit jobban érdeklődik, többet mesél róla. Nehezebb ezt megírni, mint gondolnánk, hiszen teljes pártatlanság esetén lesz igazán szórakoztató az általunk választott végkifejlet, de mégis úgy éreztem, hogy ez minimálisan visszaveti a történetet. Bár egy gondtalan lányról beszélünk, akinek kevés tapasztalata van még, ezen a részen túlontúl is könnyelműen viselkedik, mintha azt hirdetné, hogy neki teljesen mindegy, hogy egy végzőssel vagy épp a felmosóronggyal jön össze, csak valaki táncoltassa meg egy kicsit ma és holnap vigye el randizni. Véleményem szerint egy kicsivel több tudatosságot kellett volna csepegtetni a karakterébe már az elején is, ugyanakkor belegondolva, nem pont ilyenek voltunk mi is? Szívecskékkel a nevünk kezdőbetűit körülvéve véstük fel a füzet margójának teljes hosszába, mennyire szeretnénk, ha a kiszemeltünk egy pillantásra méltatna, esetleg a szünetben hozzánk szólna. Egyik nap még az osztály mókamesteréért, másnap pedig már a legjobb sportolójáért voltunk oda.

Magyar szerző tollából még csak hasonlóval sem találkoztam, mint a Kiszámolós. Egy vérbeli kamaszoknak írt regény, ahol teljes mértékben az olvasó alakítja a történetet, ezáltal még inkább átérezve a főszereplő elért sikereit. Rég szórakoztam ennyire jól könyv fölött, pedig nem szűkölködöm olvasmányélményekben. Szinte játéknak is felfogható az egész: mintha ki nevet a végént játszottam volna, ahol néha erős fejjel török előre a cél felé, máskor viszont élvezem, ha az ellenfeleimet leütve a pályáról foglalhatom el a helyüket egy-egy mezőn, miközben végignézem, hogyan kullognak vissza a start mezőre.

A könyv élvezeti értékét tovább növeli a sok kis helyes rajz, ami fellelhető az oldallécen. A szerkesztők nagyon jól eltalálták, tükrözi a történet hangulatát: az egésznek egy kedves, bohókás beütése van, egy könnyed, vidám látkép. Kedvencem az a mosolygós szívecske, ami többször is felbukkant és engem is mindig mosolygásra késztetett. Emellett pedig a versek sem elhanyagolható tényezők: a regényben több, apró költemény is feltűnik, melyeket Zsidró Dominik alkotott meg. Ezek többnyire mókás töltettel rendelkezik, az aktuális szituációhoz minden esetben kötődik, még nagyobb élményt biztosítva.

A legjobban az tetszett ebben a könyvben - természetesen a döntési jog után -, hogy a szerző nem csak a klasszikus végkifejleteket alkotta meg. Több olyan útvonal is létezett, amire nem számítottam. Azzal, hogy eldöntöttem, éppen melyik sráchoz húz jobban a szívem, még nem biztos, hogy végül nála tettem a voksomat, hiszen közben is volt lehetőségem változtatni a helyzeten. Az élet is pont ilyen: rengeteg úton indulhatunk el és kismillió döntés után érjük el a célunkat, ami lehet, hogy nem egyezik az előre felállított elképzeléssel, de mégis tudjuk, hogy ott a helyünk.

Bátran merem ezt a történetet ajánlani a fiatalabb olvasók számára. Igazi élmény azoknak, akik Birdie-hez hasonlóan maguk is még cserfes, bohókás lányok, akiknek még viszonylag kevés tapasztalatuk van. Emellett úgy gondolom, hogy a kicsit idősebbek számára is jó kikapcsolódás lehet, ha képesek emlékezni arra, hogy valamikor ők is pont ilyenek voltak: tapasztalatlanok, kissé bizonytalanok, de telve szeretettel és kíváncsisággal.

"Tizenöt múltam, köszöntem szépen, nem akartam felnőttesen viselkedni. A tinédzserkor éppen elég kellemetlenséget ígért, úgyhogy úgy döntöttem, addig leszek gyerek, vagy inkább gyerekes, ameddig lehet. Huszonöt évesen is plüssállatokért fogok könyörögni, és rajzfilmes ágyneműhuzatot kérek karácsonyra."

"Ha pofára esel, tudod, mit kell tenned: felpattansz, koronát igazítasz, mész tovább."

"Hagyjuk Benit, felment tőle a vérnyomásom. A legizgibb felfedezésem Márk. Pontosabban Sándor Márk Iván vagy Márk Iván Sándor, esetleg Iván Márk Sándor, vagy bármi is a sorrend, a Facebook-profiljából nem derült ki, és nekem a Márk tetszik a legjobban."