1969-ben, New York City Lowe East Side-ján terjed a hír egy rejtélyes nő érkezéséről, egy utazó médiumról, aki állítja, hogy bárkinek meg tudja mondani a halála időpontját. A Gold gyerekek – négy kamasz az öntudatosság fordulópontján – ennek hallatára ki is szöknek, hogy szembesülhessenek a jövőjükkel.
A jóslatok a következő öt évtizedről szólnak. Az aranyifjú Simon elszökik a nyugati partra, hogy a ’80-as évek San Franciscójában keresse a szerelmet; az álmodozó Klara egy Las Vegas-i bűvész lesz, a valóság elködösítése, a fantáziák és illúziók megszállottja; a legidősebb fiú, Daniel háborús orvosként próbál biztonságra lelni 9/11 után; a könyvmoly Varya beleveti magát a hosszú élet rejtélyeinek kutatásába, és próbára teszi a tudomány és a halhatatlanság közti vékony vonalat.
Elsöprő regény figyelemre méltó ambícióról és mély érzelmekről. A halhatatlanok a sors év választás, valóság és illúzió, jelen élet, világ és a következő közti határokat vizsgálja. Mélyen megrendítő testamentuma ez a történet erejének, a hit természetének és a család hajthatatlan vonzásának.
Az idei évben célul tűztem ki magamnak, hogy a tavalyi évről visszamaradt olvasatlan kötetek egy jelentős részét feldolgozom. Hiszen bármilyen úton-módon is érkeztek meg hozzám, a megszerzés pillanatában is már nagy örömöt okoztak, így méltatlannak tartom őket arra, hogy csak a polcon porosodjanak, funkciójuk beteljesedése nélkül. Szerencsémre ezen regények közül a zömével kapcsolatban a mai napig igencsak erős érdeklődéssel fordulok, mondhatni a kíváncsiságom nem enyhült, nem csak a birtoklás öröméért kerültek hozzám – szimplán csak az időm nem tette ki, hogy sort tudjak rájuk keríteni. Januártól kezdve, minden hónap olvasmánylistáját ezáltal tudatosan határozom meg, így mostanra, június elejére már a kijelölt történetek felét sikerült feldolgoznom.
A Dream Válogatás nyereményjátéka által a kiadó repertoárjából jelentős számú könyv vár olvasásra. A következő időszakban ezeket a regényeket tervezem elsősorban számba venni. A sort Chloe Benjamin A halhatatlanok című könyvével nyitottam meg. Őt tudatosan halasztgattam, egy egyszerű, ám annál érthetetlenebb okból kifolyólag: a könyvespolcom egy olyan pontján helyezkedik el, borítóval kifelé, amelyre napközben sokszor esik szórtfény. Ezzel az aprócska napszelettel táncot jár a borítón található megannyi apró, aranyszínű pötty. Egyszerűen imádok ránézni, kevés vagyok percekre elveszni a látványban. Ehhez társul a mindent elnyelő, fekete tónusú háttér, valamint a lágy, különböző színekben tetszelgő fa mintázata. A címmel együtt adott összkép már ad egyfajta erőteljes, misztikus kisugárzást. Szerencsére ezt a vonzást nem csak én érzem: bárki is tekintett végig a polcomon, megtorpant ennél a kötetnél, még akkor is, ha könyveket sem szokott olvasni. Vonzza a tekintetet és a lelket egyaránt.
Már a cím is egy különleges hatást ad. A halhatatlan kifejezésről alapvetően két gondolat jut az ember eszébe: a természetfeletti lények, mint vámpírok és vérfarkasok, a másik pedig maga a szó szoros jelentése, az örök élet. Ezen könyv esetében nem találkozunk természeten túli lények zömével, de még csak valós kortalansággal sem. A történet középpontjában egy átlagos, négygyermekes család áll. Ez a családmodell az akkori időben, az 1900-as évek végén egyáltalán nem volt meglepő. Már kisebb korukban látszódik a csemetéken, hogy mennyire különböző jellemmel bírnak, melyek az évek előre haladtával egyre inkább kiteljesednek, ám ettől független több közös pont is található az életükben, mely a család fogalmán túl még inkább összeköti őket. Gyermekként, fiatalon, mindenre rácsodálkozó szemmel felkerestek egy látót, aki képes megmondani az elhalálozásuk pontos dátumát. Egy gyermek számára minden érdekes, így hamar összeszedték amijük van és útra keltek, hogy találkozzanak ezzel a varázslatos nővel. Előtte egy percig sem gondolták volna, hogy az ott megszerzett információ milyen mértékben lesz hatással az életük további részére.
Úgy vélem, az emberek zöme legalább egyszer eljátszott már élete során a gondolattal, hogy mi lenne akkor, hogyha tudná a pontos dátumot, amikor a szíve nem fog már többet verni. Ez a tudás egy egyszerre nyitna meg rengeteg ajtót, rombolna le belső gátakat és építene még több stresszfaktort a mindennapokba. Most, míg az életünk kiszámíthatatlan, másként priorizálunk, mintha tudnánk, hogy pontosan hány év van még megírva nekünk. A tudás befolyásolja a gondolkodást és a tettlegességet egyaránt.
A halhatatlanok című könyv egy család életének teljes körképét mutatja be, kezdve onnan, hogy a fiatalok először hallanak a jósnőről és egészen addig, míg bemutatásra kerül, kire milyen hatással volt ez az élmény, miként befolyásolta a jövőjükben szereplő terveket és tetteket. Az alaptézis felállítása egy külön részben került kifejtésre, majd ezt követően a legkisebbtől a legidősebbig haladva egyesével ismerhetjük meg a testvérek lelki világát. Ez a felépítés mondhatni adja magát, mégsem használják ki gyakorta az írók a benne rejlő lehetőségeket. Chloe Benjamin mint a gyöngyöket a szalagra, szépen lassan, egymás után helyezte el a történetben a mondanivalót. Minden egyes tézissel egyszerre növelte az egyén fontosságát, valamint a családmintához adott értékeit.
Mint ahogy már említettem, a testvérek ennél különbözőek nem is lehetnének. Simon, az álmait kergető kamasz, aki kétségbeesetten próbál a carpe deam elv szerint élni, habzsolva a sors által dobott morzsákat nem is állhatna nagyobb kontrasztban a legidősebb testvér, Varya pszichotikus szintű elvárásaival és megfeleléskényszerével. Klara pedig, aki olyannyira hitt a varázslat puszta létezésében és erejében, hogy erre tette fel az egész életét sosem tudott volna azonosulni Daniel kimért, megfontolt jellemével. Mégis volt bennük valami közös, ami ezt az egészet még akkor is összetartotta, mikor messze sodródtak egymástól: az elhivatottság egy olyan ügy iránt, amit szívvel-lélekkel át tudnak érezni. A szerző csodás és egyedi karaktereket alkotott meg, miközben nem feledte azokat a szálakat sem, ami végül egyben tartja a teljes történetet. Vékonyszálú fonalakkal fonta körbe ezeknek az embereknek a sorsát.
A könyv eleje cseppet sem ragadta meg a figyelmemet. Bár a sorsdöntő eseményről szól, mégsem éreztem át ennek mélységét. Számomra az írásmód szenvtelennek hatott, ahogy maga a gyermekek is. Az alapvető érzéseik, mind a félelemmel kevert kíváncsiság kicseng a lapokról, valamint a családi dinamizmus bizonyos attitűdjei, de összességében nem pulzált benne az élet, ami miatt pedig nem éreztem azt, hogy előrefelé vitt volna. Az első testvér életének bemutatásánál, Simon részénél hasonlóképp éreztem magam – bár ez abból is fakadhatott, hogy legkevésbé ő volt az, aki megragadta volna a fantáziámat. Számomra nem elfogadható ez az életstílus, amit képvisel. Nincs benne semmi tisztelet, csak az élet mértéktelen falásának vágya. Minél többet harap, annál inkább kielégíthetetlen teste és lelke egyaránt és nem hiszem, hogy ezt csak a kapott dátum hozta ki belőle, hiszen mindenki azzal dolgozik, amije van. Simonban mindig is ott lakozott ez a mértéktelenség, ami végül a vesztét is okozta.
Klara történetétől kezdve azonban egyre inkább érdekelt a könyv. Világ életében ő szolgált hídként Simon és a többiek között. Ő igazán megértette a fiú lelki világát, hiszen benne is volt egyfajta vadság, ám képes volt arra, hogy ezt elhivatottsággá formálja át. Bár elsősorban a saját életét építgette, ő maga is elérhetetlennek bizonyult sok tekintetben, mégis számomra ő maradt meg a legérdekesebb karakternek. Egyáltalán nem példamutató a viselkedése, de érdemes alaposan végiggondolni a benne dúló érzések egész folyamát, ok-okozati összefüggéseit. Klara számomra is kaput nyitott, amin keresztül be tudtam fogadni Daniel és Varya történetét is.
A négy élet közötti kontraszt volt rám igazán nagy hatással. A szerző jó érzékkel mutatott be különböző lehetséges variánsokat arra nézve, miként lehet reagálni arra, hogyha valaki birtokában van annak a tudásnak, mikor pecsételődik meg a sorsa. A könyv misztikus volta ebben az erőben rejlik. E négy ember közül van, aki szinte halálos módon rettegett a dátum eljövetelétől, más megpróbálta félvállról venni, de a lelke mélyén képtelen volt elszakadni tőle, de van olyan eset is, ahol a tudás csupán a személyiségét formálta, de valójában nem foglalkoztatta oly nagy mértékben – mégis minden egyes lélegzetvételére kihatással volt. S hogy valójában volt-e bárminemű igazság a cigány asszony szavaiban? Ezt az olvasónak kell eldöntenie. Véleményem szerint az író ezt a kaput végig nyitva tartja, esélyt adva arra, hogy mérlegelhessük a kérdést és mi választhassuk meg, hogy végül belépünk-e rajta.
A halhatatlanok és köztem elég döcögősen indult el a kapcsolat, ám egy idő után elkezdtem a leírt sorok mélységeit is átérezni, amely által a tartalom is új megvilágításba került. Képes volt számomra is feltárni a sors és önmagunk létezéséből kiinduló titkok egy részét.
Sok tekintetben egyáltalán nem arra számítottam, mint amivel a sorok között szembesültem. A fülszöveg kissé félrevezető, mégis valahogy pontosan visszaadja azt, amit a könyv magába foglal, de se többet, se kevesebbet. A Gold család pontosan olyan, mint bármely másik. Az alaplétük dinamizmusát meghatározza az a környezet, amelyből származnak, amit a saját jellemük attitűdjeivel keveredve alakul ki a személyenkénti egyedi kép. Folytonos kölcsönhatással vannak egymással mind a testvérek, mind az anya, aki próbálja elengedni gyermekei kezét és elfogadni a változásokat, akármennyire is nehéz ez a számára.
A könyv bizonyos tekintetben különleges, viszont másik oldalról szemlélve teljesen átlagos embereket mutat be. Mindenki a maga módján próbált feldolgozni egy gyerekkori élményt, más fontossági besorolással illette. Bár egyikőjük magatartását sem tartom követendő példának, mégis úgy érzem, mindannyiukból kellőképp lehet meríteni ahhoz, hogy megtaláljuk a saját halhatatlanságunk alapjait.
Úgy vélem, az emberek zöme legalább egyszer eljátszott már élete során a gondolattal, hogy mi lenne akkor, hogyha tudná a pontos dátumot, amikor a szíve nem fog már többet verni. Ez a tudás egy egyszerre nyitna meg rengeteg ajtót, rombolna le belső gátakat és építene még több stresszfaktort a mindennapokba. Most, míg az életünk kiszámíthatatlan, másként priorizálunk, mintha tudnánk, hogy pontosan hány év van még megírva nekünk. A tudás befolyásolja a gondolkodást és a tettlegességet egyaránt.
A halhatatlanok című könyv egy család életének teljes körképét mutatja be, kezdve onnan, hogy a fiatalok először hallanak a jósnőről és egészen addig, míg bemutatásra kerül, kire milyen hatással volt ez az élmény, miként befolyásolta a jövőjükben szereplő terveket és tetteket. Az alaptézis felállítása egy külön részben került kifejtésre, majd ezt követően a legkisebbtől a legidősebbig haladva egyesével ismerhetjük meg a testvérek lelki világát. Ez a felépítés mondhatni adja magát, mégsem használják ki gyakorta az írók a benne rejlő lehetőségeket. Chloe Benjamin mint a gyöngyöket a szalagra, szépen lassan, egymás után helyezte el a történetben a mondanivalót. Minden egyes tézissel egyszerre növelte az egyén fontosságát, valamint a családmintához adott értékeit.
Mint ahogy már említettem, a testvérek ennél különbözőek nem is lehetnének. Simon, az álmait kergető kamasz, aki kétségbeesetten próbál a carpe deam elv szerint élni, habzsolva a sors által dobott morzsákat nem is állhatna nagyobb kontrasztban a legidősebb testvér, Varya pszichotikus szintű elvárásaival és megfeleléskényszerével. Klara pedig, aki olyannyira hitt a varázslat puszta létezésében és erejében, hogy erre tette fel az egész életét sosem tudott volna azonosulni Daniel kimért, megfontolt jellemével. Mégis volt bennük valami közös, ami ezt az egészet még akkor is összetartotta, mikor messze sodródtak egymástól: az elhivatottság egy olyan ügy iránt, amit szívvel-lélekkel át tudnak érezni. A szerző csodás és egyedi karaktereket alkotott meg, miközben nem feledte azokat a szálakat sem, ami végül egyben tartja a teljes történetet. Vékonyszálú fonalakkal fonta körbe ezeknek az embereknek a sorsát.
A könyv eleje cseppet sem ragadta meg a figyelmemet. Bár a sorsdöntő eseményről szól, mégsem éreztem át ennek mélységét. Számomra az írásmód szenvtelennek hatott, ahogy maga a gyermekek is. Az alapvető érzéseik, mind a félelemmel kevert kíváncsiság kicseng a lapokról, valamint a családi dinamizmus bizonyos attitűdjei, de összességében nem pulzált benne az élet, ami miatt pedig nem éreztem azt, hogy előrefelé vitt volna. Az első testvér életének bemutatásánál, Simon részénél hasonlóképp éreztem magam – bár ez abból is fakadhatott, hogy legkevésbé ő volt az, aki megragadta volna a fantáziámat. Számomra nem elfogadható ez az életstílus, amit képvisel. Nincs benne semmi tisztelet, csak az élet mértéktelen falásának vágya. Minél többet harap, annál inkább kielégíthetetlen teste és lelke egyaránt és nem hiszem, hogy ezt csak a kapott dátum hozta ki belőle, hiszen mindenki azzal dolgozik, amije van. Simonban mindig is ott lakozott ez a mértéktelenség, ami végül a vesztét is okozta.
Klara történetétől kezdve azonban egyre inkább érdekelt a könyv. Világ életében ő szolgált hídként Simon és a többiek között. Ő igazán megértette a fiú lelki világát, hiszen benne is volt egyfajta vadság, ám képes volt arra, hogy ezt elhivatottsággá formálja át. Bár elsősorban a saját életét építgette, ő maga is elérhetetlennek bizonyult sok tekintetben, mégis számomra ő maradt meg a legérdekesebb karakternek. Egyáltalán nem példamutató a viselkedése, de érdemes alaposan végiggondolni a benne dúló érzések egész folyamát, ok-okozati összefüggéseit. Klara számomra is kaput nyitott, amin keresztül be tudtam fogadni Daniel és Varya történetét is.
A négy élet közötti kontraszt volt rám igazán nagy hatással. A szerző jó érzékkel mutatott be különböző lehetséges variánsokat arra nézve, miként lehet reagálni arra, hogyha valaki birtokában van annak a tudásnak, mikor pecsételődik meg a sorsa. A könyv misztikus volta ebben az erőben rejlik. E négy ember közül van, aki szinte halálos módon rettegett a dátum eljövetelétől, más megpróbálta félvállról venni, de a lelke mélyén képtelen volt elszakadni tőle, de van olyan eset is, ahol a tudás csupán a személyiségét formálta, de valójában nem foglalkoztatta oly nagy mértékben – mégis minden egyes lélegzetvételére kihatással volt. S hogy valójában volt-e bárminemű igazság a cigány asszony szavaiban? Ezt az olvasónak kell eldöntenie. Véleményem szerint az író ezt a kaput végig nyitva tartja, esélyt adva arra, hogy mérlegelhessük a kérdést és mi választhassuk meg, hogy végül belépünk-e rajta.
A halhatatlanok és köztem elég döcögősen indult el a kapcsolat, ám egy idő után elkezdtem a leírt sorok mélységeit is átérezni, amely által a tartalom is új megvilágításba került. Képes volt számomra is feltárni a sors és önmagunk létezéséből kiinduló titkok egy részét.
Sok tekintetben egyáltalán nem arra számítottam, mint amivel a sorok között szembesültem. A fülszöveg kissé félrevezető, mégis valahogy pontosan visszaadja azt, amit a könyv magába foglal, de se többet, se kevesebbet. A Gold család pontosan olyan, mint bármely másik. Az alaplétük dinamizmusát meghatározza az a környezet, amelyből származnak, amit a saját jellemük attitűdjeivel keveredve alakul ki a személyenkénti egyedi kép. Folytonos kölcsönhatással vannak egymással mind a testvérek, mind az anya, aki próbálja elengedni gyermekei kezét és elfogadni a változásokat, akármennyire is nehéz ez a számára.
A könyv bizonyos tekintetben különleges, viszont másik oldalról szemlélve teljesen átlagos embereket mutat be. Mindenki a maga módján próbált feldolgozni egy gyerekkori élményt, más fontossági besorolással illette. Bár egyikőjük magatartását sem tartom követendő példának, mégis úgy érzem, mindannyiukból kellőképp lehet meríteni ahhoz, hogy megtaláljuk a saját halhatatlanságunk alapjait.
"– Engem nem a korszerűség érdekel, hanem a család. Az ember megtesz bizonyos dolgokat azok kedvéért, akik az ő kedvére tettek.
– És bizonyos dolgokat önmaga kedvéért tesz meg."
"Látta, hogy egy gondolat molekulákat hozhat mozgásba a szervezetben, a test siet valóra váltani azt, ami az elmében létezik."
"… az ember többé válhat önmagánál, többé annál, aminek indult."
"Csak egy jó indokot mondj, miért ne kezdenéd el a saját életed!"
"Bár ne úgy éltek volna, mintha az élet eszeveszett vágtázás lenne valami meg nem érdemelt csúcspont felé; bárcsak lépkedtek volna az elcseszett rohanás helyett!"
Kiadó: Maxim Kiadó
Megjelenés ideje: 2019. április 25.
Terjedelem: 384 oldal
A könyv az alábbi helyeken vásárolható meg:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése