Fülszöveg:
Egy hóvihar. Egy idegen. Egy szikra. A tökéletes szerelmi történet kezdete… vagy mégsem?
A könyvesboltot vezető Megan Taylor tudja, hogy az élet néha igencsak zűrös és bonyolult. A fiatalon özveggyé lett nő számára az elmúlt néhány év kétséget sem hagyott efelől. A festői Yorkba költözött, hogy új életet kezdjen, de csak még inkább elzárkózott a világ elől.
Úgy tűnik azonban, a díjnyertes író, Xander Stone megadja számára a kezdő lökést. Szó szerint. Egy élelmiszerboltban ugyanis egyenesen a bokájára tolja a bevásárlókocsiját, majd később nem átallja Megan könyves ízlését kritizálni. A nő szívesen helyretenné ezt az arrogáns, gőgös – és őrülten szexi – idegent, ám kiderül, épp az ő könyvesboltjában tartja majd az új könyve bemutatóját még karácsony előtt.
Megan már épp előmerészkedne a csigaházából, hogy ismét megtanulja élvezni az életet, amikor kiderül: az újbóli szerelembe esés nem egészen úgy alakul, mint a könyvek lapjain.
Az előző év végén kicsit későn sikerült elkezdenem a karácsonyi hangolódást több okból is. Idén nem bíztam a véletlenre, ezért mikor megérkezett hozzám október utolsó napjain a General Press kiadó két újdonsága, kétség sem merülhetett fel aziránt, hogy mivel fogom folytatni az olvasmányaim sorát. Elsőnek Rachel Burton Könyvesbolti karácsony című könyvével és egy finom habos kávéval kucorodtam fel a kanapé sarkába a legpuhább takaróm társaságában.
Egy karácsonyi könyvben számomra a hangulat a legfontosabb, hiszen ezeket a történeteket azért forgatja az ember, hogy ezzel is egy kicsit hozzájáruljon az ünnepi érzés megtalálásához. Ez az én esetemben két összetevőből áll: jelenjenek meg a karácsonyra jellemző motívumok, illatok, ízek és mellette a történet legyen igazán szívmelengető, hogy érezzem a jóság és boldogság varázsát. Ezt Rachel Burton a maga módján el is hozta, így én azt mondom, hogy a Könyvesbolti karácsony megfelelt arra a célra, amire szántam: első lépés a decemberi időszak felé, egyfajta alapozás.
A regény alaphelyszíne egy könyvesbolt. Nyilván már ez a tény is közel hozza az olvasót a történethez, hiszen ki ne szeretne barangolni a könyvillatú mennyországban, főleg, ha az igazán otthonossá válik a hely adta jellegzetességektől. Személy szerint én jobban szeretem ezeket az apró üzleteket, amennyiben az eladó nem jár folyton a nyomomban és kedvemre válogathatok az engem érdeklő kötetek között. Megan boltja pont olyan, ahol szívesen találnám meg az új olvasmányaimat. A hangulatos helyszín sok olyan esemény színtere, amely az olvasó számára is érdekelt. A rendszeresen összeülő könyvklub üde színfoltként van jelen a sztoriban. Amikor épp nem a régensség korabeli témájú karácsonyi partit szervezik, akkor igazán izgalmas társalgást folytatnak a romantikus regényeket illetően. Természetesen többnyire olyan klasszikusok jelennek meg, mint Jane Austen Büszkeség és balítélet című regénye, de szerencsére akad mellettük olyan is, amely az olvasó számára lehet, hogy még ismeretlen, ám most felkelti az érdeklődését. Bevallom, nekem is több kötet landolt a várólistámon. A regény során többször is visszatérő elemként van jelen az olvasás hatalma. Ez egy könyvesbolti tulajdonos és egy híres író főszereplésével megalkotott történetben talán nem meglepő, ám olyan kellemes és tartalmas párbeszédeket és gondolatokat alakított ki a szerző, hogy külön csemegeként szolgál a léleknek. Ehhez társul egy kellemes eseménysor is, melyet jellemez némi hullámzás - események bontakoznak ki, majd bonyolódnak össze, hogy aztán újfent rendeződjenek -, de többnyire konstans biztonságérzetet áraszt magából. A könyvet harmónia jellemzi. Nem tolakodó, nem erőltet semmit. Tipikusan az a fajta, amelyet az ember felkap, kényelmesen elmerül benne akár öt vagy ötven perc erejéig. Nem érez kellemetlenséget, ha le kell tennie, de nem érdektelen a számára. Nem okoz gondot, akadást, ha sokszor megszakítja és nem telítődik el, ha egy ültő helyében befalja. Komfortos olvasmány.
Az eseménysor Megan és Xander között bontakozik ki. Mindketten hatalmas terheket cipelnek a vállukon már évek óta, amely hatására különböző védekezési mechanizmust fejlesztettek ki. Mégis, most megreped a páncél, és e két ember elkezd egymás irányába nyitni. Óvatosan, tapogatózva, kölcsönös támogatással jutnak egyre közelebb a másikhoz. Apró lépésenként haladva ismeri meg az olvasó is a bennük lakozó fájdalmat és bűntudatot, ami oly mértékben rányomja az életükre a bélyeget. A közeledő feloldás pedig egyszerre légies és félelmetes. A két főszereplő között kibontakozó romantikus szál pontosan megfelel annak az elképzelésnek, amit egy karácsony sztorihoz társít az ember. Nem siet, nem követelőzik, de nem is húzza túl hosszúra. Bár egyértelmű, merre tartanak, s milyen bonyodalmak várhatóak, mégis élvezettel veszünk el ebben a meghitt kapcsolatban, amely megjelenik a lapokon. Külön csemegeként szolgál az, hogy életük történetét tökéletesen fel tudták fűzni egy romantikus regény alapfelépítésére, s így a különböző eseményeket megfelelően bekategorizálva várható a következő mérföldkő.
Egyetlen apróság volt benne, ami egy idő után zavart és bosszantott: sok benne az ismétlés. A szerző sokszor magyarázza el ugyanazokat az összefüggéseket és érzelmi háttért, ahelyett, hogy a megadott szituációban már csak visszautalna rá. Ez főként a regény első felére jellemző, szerencsére így a legvégére nem sokat vont le az összképből.
Örömmel és meghitt nyugalommal eltelve forgattam ezt a könyvet. Előétel volt így, még az őszi időszakban, mikor a lelkem már kicsit kacsingat a karácsonyi érzések irányába.
Szereplők: Megan és Xander sok mindenben hasonlítanak, ám azért van, amiben merően eltér a véleményük, így egymást kiegészítve jó párost alkotnak. Sokszor hibáznak, ami még inkább emberibbé teszi őket az olvasó szemében. A mellékszereplők is mind jól körülhatároltak, így olvasás közben egyértelmű kép alakul ki róluk a fejünkben, s ennek köszönhetően az események filmszerűen tudnak pörögni lelki szemeink előtt.
Történet: Karácsonyi atmoszférába bújtatott klasszikus romantikus történet, melyben több általános klisé is megjelenik, ám azzal, hogy erre a szerző maga is felhívja a figyelmet, különlegessé varázsolja. A felvázolt eseménysor kellemesen hullámzó, minden kis bonyodalomra hamar érkezik a megoldás. A helyszín és az időpont megadja a sztori alaphangulatát, mely a regény legvégéig maximálisan kitart.
Nyelvezet: Hétköznapok során beszélt köznyelv jellemzi elsősorban, néhány különlegesebbnek ható kifejezéssel megtűzdelve.
Besorolás: Szórakoztató irodalom, romantikus zsáner; központi karácsonyi témával.
Esztétika: A könyv borítóján csak olyan elemek jelennek meg, mely a regényben is helyet kaptak. Számomra a kutyus kicsit furcsának hat, az elhelyezkedése és az aránya miatt úgy érzem, hogy ő az eredeti terven nem szerepelt, ám mivel a könyvben is megjelenik, s olvasócsalogató is, így végül feltüntetésre került. A további részek azonban összhangban vannak egymással, így a pasztellszínek látványa kellemes érzéssel tölti el a könyvforgatót.
Értékelés:
Kedvenc idézetek:
"Ha olyan életet akarunk élni, amelyet olyasmik töltenek ki, amikre vágyunk, néha kockázatokat kell vállalnunk. Ki kell lépnünk a komfortzónánkból. És ez olykor kemény munkát követel."
"– Azt hiszem… – kezdte lassan Xander – hogy amikor eljön a megfelelő idő, és ha találkozol a megfelelő emberrel, akkor képes leszel átbeszélni vele mindent, és akkor elkezded elengedni a múltat. Nem hiszem, hogy az élet valaha is ugyanolyan lehet egy nagy veszteség után, de abban hiszek, hogy megint jó életet lehet élni. Végül."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése