A romantikus komédia műfajának koronázatlan királynője harmadik regényében könyvrajongókról írt – könyvrajongóknak!
Egy nyár, két ellenlábas és egy cselekményfordulat, amit egyikük sem látott előre.
Nora Stephens élete a könyvek körül forog. Elolvasott mindent, ami elolvasható, ő maga viszont egyáltalán nem egy tipikus regényhős. Azaz nem hetyke, pimasz, merész csaj, nem laza, nyugis álomnő, és a legkevésbé sem cukorfalat. Hanem kőkemény irodalmi ügynök, aki legfeljebb az ügyfelei szemében hősnő.
És akinek a vadvirágos réten piknikezés, a jóképű vidéki doki, a deltás pultos vagy más hasonló figurák helyett Charlie Lastrát, a mogorva New York-i könyvszerkesztőt dobta a gép. Igazi cuki találkozás lehetne ez hős és hősnő között, ha nem futottak volna már össze többször New Yorkban, és a megismerkedésük nem lett volna híján mindennemű cukiságnak.
Nora jól tudja, hogy korántsem ideális regényhősnő, és Charlie is tisztában van vele, hogy nem ő a nagybetűs álomférfi. De miután újra és újra egymásba botlanak – a véletlenek olyan összjátéka folytán, amely cselekményszálat minden valamirevaló szerkesztő kukázna –, felfedeznek valamit, ami alapjaiban rengeti meg az önmagukról írt, gondosan megkomponált sztorijukat.
Oké, hivatalosan is rajongok a romkomokért! Nem csak úgy hébe-hóba szeretem olvasni őket, hanem odáig meg vissza vagyok értük! Nem is értem, eddig, hogy tudtam őket ennyire figyelmen kívül hagyni! Emily Henry A könyvek szerelmesei című regénye volt az, ami lerántotta a leplet a szemem elől. Az olvasás végére érve, széles vigyorral az arcomon ölelgettem ezt a kis csodát. De komolyan, tényleg így történt! Lehet, hogy nem egyeztem vele minden ponton, de a végére tartós barátságot kötöttünk és teljesen berántott Nora élete. Ó, bár megismerhetném azt is, innen merre halad tovább majd az útja! Nem volt belőle még elég!
A könyvek szerelmesei már régóta foglalkoztatott. Szeretem azokat a sztorikat, amelyekben a könyvek vagy éppen az olvasás szeretete aktív szerepet játszik, így mindig is a szemem előtt maradt ez a kötet, de sokáig tartott, mire sorra is tudtam keríteni. Mindig volt valami más, amit izgalmasabbnak vagy érdekfeszítőbbnek ítéltem meg. Ó, ha tudtam volna, micsoda élménytől fosztom meg magam! Akkor nem tologattam volna eddig, az biztos!
A regény középpontjában Nora Stephens áll, a rettegett irodalmi ügynök. Megtörhetetlen lelkesedéssel végzi a munkáját, amibe egyaránt beletartozik a bizonytalan szerzők pátyolgatása és a siker érdekében elkövetett hátrafordulástól mentes menetelés. Tehát a személyisége több rétegből áll, kifelé leginkább a zord, határidők és feladatlisták között mozgó céltudatos nőt jeleníti meg, ám a lelke mélyében sok szeretet lakozik. Kicsit gúzsba kötik a saját magával szemben felállított elvárásai és a félelmei, dehát mindenki így van ezzel, csupán csak az a kérdés, ki mennyire enged teret a negatív gondolatainak. Nora az a fajta ember, akin hamar el tud uralkodni a szorongás, ha valami nem úgy alakul, ahogy elképzelte, különösen akkor, ha a húgáról van szó, akit aggódó szeretettel rajong körül még mindig, annak ellenére, hogy megáll a talpán: kiegyensúlyozott házasságban él, ahol éppen úton van már a harmadik csemete. Libby azonban egy váratlan ötlettel áll elő: utazzanak el, csak ők ketten, egy teljes hónapra Sunshine Falls picinyke városára, ami nem kevesebbről híres, minthogy Nora egyik kiemelt ügyfele regényének a színterét szolgáltatja. A váratlan nyaralás mögött sokkal több sejlik, mint ami kimondásra kerül, ezzel mindketten tisztában vannak, így már csak a közös remény marad, hogy a nyaralás végére minden a helyére kerül. Így találják magukat egy olyan helyzetben, ami hemzseg a könyvekben olvasott kliséktől; s Norának rá kell döbbennie, hogy ami máskor sokszorosan elcsépelt szituációnak tűnik, az a való életben mennyire releváns tartalommal tud rendelkezni.
A regény tele van könyves tartalmakkal, regényekre utaló megjegyzésekkel és poénokkal, amelyek határozottan az otthon érzését hozzák elő a fanatikus olvasókból. Úgy éreztem, hogy megérkeztem és kellemesen bele tudtam süppedni a leírtakba csupán már azért is, mert számomra releváns témákat boncolgatott. Lehet, hogy nem ismertem minden címet, vagy épp nem olvastam el minden megemlített kötetet, de már annak a tudata is örömmel töltött el, hogy a kedvenc időtöltésemről folyik a téma a közelemben. Nora és Charlie foglalkozása pedig megfelelő módon engedett teret ennek, így nem hatott soknak vagy épp erőltetettnek.
A szerelmi szál felépítése érdekes, mert a korai események alapján még rá lehetne húzni az enemies to lovers trope-ot, ám viszonylag hamar lehull a lepel a karakterekről és értelmet nyer a prológusban felfestett viselkedési mód. Innentől kezdve pedig már egyértelműen szó sem lehet az ellenségekből szerelmek toposzról. A kapcsolati kémia határozottan jelen van. A közös érdeklődési kör mellett fokozatosan derül ki a számukra és az olvasó számára is, hogy sok tekintetben hasonlítanak egymásra, az élettől kapott csomag meglepően azonos, csupán a körülmények nyújtanak néminemű különbséget. Ennek köszönhetőn megfelelően át tudják érezni a másik lelkében lezajló folyamatokat, így akaratlanul is egymásra hangolódnak. Azért nem mondható el, hogy olyanok lennének, mint két tojás, sok mindenben határozottan eltérő véleményen vannak, de pont ezért klappol közöttük a kémia. Nagyon megszerettem Nora és Charlie párosát, jó érzés volt, hogy kivételesen az izmok és a tesztoszteronbomba helyett olyan emberek elevenedtek meg a lapokon, akik akár mi, átlagemberek is lehetnénk.
A regény alapkoncenciója véleményem szerint nagyon érdekes. A szerző úgy alkotta meg a könyvét, hogy az egyszerre simuljon bele a klasszikus toposzok világába és mondjon nekik ellent. A főszereplők külső és belső jellemzői például nem felelnek meg a megszokottnak, de a helyzetek, amikbe akaratuk ellenére csöppennek, már annál inkább. A szerző ezeken a pontokon mindig rá is világít, hogy na igen, bár látszólag nem ebbe az irányba tartottak, mégis mindig a leginkább visszatérő elemek közepébe csöppentek a karakterek. Eleinte ez mókás is volt, ám a végére számomra egy kicsit elvesztette a humorosságát. Pont ahogy egy vicc, amit első, második és talán harmadik hallásra még megnevettet, de amikor már többedszer találkozom vele rövid időn belül, csak a szememet tudom rajta forgatni. Ugyanez igaz a regény szereplői között fennálló csipkelődő párbeszédekre is. Eleinte nagyon elnyerte a tetszésemet, tehetsége van hozzá a szerzőnek, de egy idő után már túlságosan besimult, nem tudott újat adni. Emily Henry tehetséges író, aki ismeri, hogy miben jó és ki is használja az adottságát, de számomra egy kicsit sok. Ha csak mondjuk nyolcvan százalékos lenne a produkciója, sokkal erőteljesebb lenne, mert így kissé túlírtnak és végletesnek tűnik a regénye.
A lezárás azonban erős érzelmi túltöltést okozott. A végső jelenet alapvetően nem túl extrás, de pont ebben rejlik szerintem a valódi értéke. A szerző az utolsó oldalakon egy olyan megoldást tár az olvasó elé, ami kézenfekvő és romantikus. Pontosan olyan, ami bárkivel megtörténhet, de mégis megvan benne az a varázslatos érzés, ami a romkomokra oly jellemző. Egyszerűen imádtam és imádtam! Természetesen ez a reakció nem születhetett volna meg bennem, hogyha a végjátékot megelőző cselekmény máshogy alakult volna. A történet irányvonala számomra igencsak szimpatikus volt már a kezdetektől. Tetszett az az enyhe kis nyomásérzet, ami megtalálható a lapokon, hogy az olvasó fejében sem tud idejekorán összeállni a kép, hogy miért is kötött ki a két nővér ebbe a kisvárosba. Vajon mi a valósi ok, ami miatt most egy hónapot itt kell lenniük? Ahogy a jelen és a múlt szálai egyre inkább felsejlenek, az olvasó is egyre többet ért meg a fennálló dinamizmusból, s mikor napvilágra kerül a valódi indok és minden titokról lehull a lepel, jön is a várva várt “AHA!”. A tetőpont utáni cselekményfeloldás pedig príma! Mélyen tisztelem a szerzőt, hogy ezen a ponton erősen tartotta magát az elveihez és nem engedte, hogy a romantikus irányvonal elnyomja az egyének valódi jellemét; mindössze egy kompromisszumos megoldást kínált helyette, ami keserédes, de minden ízében helyénvaló.
A könyvek szerelmesei című könyv romkom a javából. A szerző hozzáértése kétségtelen, imádom, ahogy a karaktereit megformálta és végig vezette az általa elképzelt úton - bár biztos vagyok benne, hogy Nora sokszor ellent mondott az alkotónak és kivívta magának, hogy a saját útját járhassa. Imádtam a könyvekkel átitatott univerzumot, amibe a cselekmény kényelmesen süppedt bele. A fordulatok jók voltak, a lezárás pedig egyszerűen tökéletes. Minden könyvmolynak érdemes megismernie Nora és Charlie történetét, mert pont abban a világban léteznek, amelyet mi is igyekszünk felhúzni magunk köré.
Szereplők: A karakterek tudatosan lettek felépítve és erős személyiséggel lettek ellátva, amelyek, ha találkoznak, sok vicces pillanattal örvendeztetik meg az olvasót. Olvasás közben úgy éreztem, hogy ők tényleg mind valós emberek, akik szoronganak, kételkednek, szeretnek és érzések millióit élik át egyetlen másodperc leforgása alatt.
Történet: A regény története egy szálon fut, de két részre oszlik: egyfelől Nora szerelmi életének alakulását követheti nyomon az olvasó, másfelől pedig a főszereplővel karöltve próbálja kideríteni, hogy mi is áll valójában a hirtelen jött utazás hátterében. Ehhez szükséges a múlt felszínes ismerete is, amit a szerző fokozatosan elevenít fel. A kép végül összeáll és teljes egészet alkot, majd a tetőpont után, a lezárásban kapja meg az olvasó a Nagy jelenetet.
Nyelvezet: Egyszerű és közérthető, de tele van könyves utalásokkal és műcímekkel. Ez csak hozzáad az élvezeti réteghez.
Besorolás: Kortárs szórakoztató irodalom, romantikus.
Esztétika: A borító nagyon aranyos és kellemes. Nemsokára a könyv megjelenik élfestett kiadásban is, ami maga a csoda!
Értékelés:
Kedvenc idézetek:
"Mind azt hisszük, mi vagyunk a világegyetem közepe, de elfeledjük, hogy csak apró porszemek vagyunk a csillagok között. Áthaladunk a lehetséges jövők áramlatán, amelyek néha egymásnak csapódnak."
"Hogy félhetnek olyasmitől, aminek a létezését eleve el sem hiszik? Ilyen a mi ellentmondásos, emberi természetünk."
"Sose feledjétek,mondta nekünk. A világ egy álommal kezdődött. Az életünk is ugyanilyen. Álmodjatok tovább, leányaim! A világ hatalmasabb, mint sejtitek."
A könyv adatai:
Kiadó: Central Könyvek
Megjelenés ideje: 2023. május 19.
Terjedelem: 456 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése