Hull a hó, kigyúlnak a csillogó fények a gyönyörű faluban, Hopley-ban, ám a harmincéves Holly Hanwell egyáltalán nincs karácsonyi hangulatban… Miután a barátja váratlanul szakított vele, Holly csendes karácsonyra készül meghitt kis házikójában.
Elhatározza, hogy messziről elkerüli az ilyenkor szokásos vidéki ünnepségeket, és minden olyat, ami a férfiakra emlékezteti. Egészen addig, amíg bele nem botlik az új jövevénybe, a vonzó Edwardba. A kettejük között kibontakozó vonzalom dacára Holly érzi, hogy sebzett szívét nem hagyhatja védelem nélkül, ezért elhatározza, hogy idén karácsonykor NEM lesz szerelmes.
Az ünnepi varázslat azonban működésbe lép, és kettejük útja folyton keresztezi egymást. Amikor Holly rájön, hogy érzései egyre mélyebbek a jóképű, de problémákkal küzdő Edward iránt, felfedez egy titkot a férfi múltjában, ami megkérdőjelez mindent, amit eddig tudni vélt róla.
Vajon Holly és Edward ünnepi románca véget ér, mielőtt még elkezdődött volna…?
Bár már túl vagyunk az ünnepi hajrán, de a karácsonyfa fényei alatt még díszbe öltöztettem a lelkem Tracy Rees A karácsonyi házikó című könyvével. Tudom, hogy sokan hangulatteremtés céljából forgatják csak az ilyen típusú tematikus könyveket, de én úgy gondolom, hogy az év első felében még a részükre is megfelelő lehet egy-egy történet, amely felszítja a szívben rejlő szeretetet. Mondjuk én az a fajta ember vagyok, aki a legmelegebb hetek kivételével, bármikor szívesen merül el egy lapokba zárt téli kalandba. Szóval remélem, hogy ezzel az ajánlómmal el tudok pár olyan embert érni még most, karácsony után is, akik számára érdekes lehet ez a csodás kis könyv.
Bár a fülszöveg minden szava igaz, véleményem szerint nem adja vissza megfelelően a könyv valódi tartalmát. Ez a kötet nem csupán egy könnyed romantikus sztori, hanem elsősorban a család szó jelentésére összpontosító műként lehetne definiálni. A történetben három fontos szereplő jelenik meg: Holly, az összetört szívű tanárnő, Edward, az egyedülálló apuka, aki igyekszik biztos lábbal állni az imbolygó talajon és az ő tüneményes, de mélyen sérült kislánya, Lizzie. A szerző a regényét arra a sokszor használt thrope-ra építette fel, mikor új lakó érkezik a városba, akinek se ismerőse, se családtagja nem lakik a környéken sem. Jelen esetben nem csak az egyik oldalra, hanem mind a két félre ráhúzható ez a séma, csupán a költözés időben való eltérése szolgáltatja a változatosságot. Holly nyolc hónapja vette meg kis otthonát, amit ez idő alatt a saját színeivel töltött meg. Edward és a kislánya viszont abszolút friss érkezők, akiknek új lakása a kissé rozoga Karácsony ház. Nekik kettőjüknek nem csak a felújítással és az új körülményekkel kell megküzdeniük, hanem saját démonjaikkal is; és csak remélni tudják, hogy nem követték őket az új helyre is. A karácsonyi házikó című könyv egy kislány önbizalmáról és az élet nyújtotta új lehetőségekről szól, a maga kedves és ünnepi módján.
Ez a történet nem tolakodó és nem hivalkodó. Kellemes és lágy folyás jellemzi, amely az ünnep előtti rohanós napok során törekszik a megfelelő egyensúly kialakítására. Nem szárnyal, de véleményem szerint a központi téma miatt kellőképp érdekes. Engem levett a lábamról. Szerettem az általános hangulatát és a lassan kibontakozó történeti egységeket. A cselekményt három oldalról ismeri meg az olvasó, így a férfi és a női szempont mellett a gyerek látásmód is mindvégig sarkalatos tényezője a leírtaknak. Szerintem ez egy borzasztóan fontos dolog, mert attól még, hogy kicsik, nem buták és igenis fontos nézőpontokra tudják felhívni az ember figyelmét. Nem szabad a gyerekeket csak a koruk miatt leírni, fantasztikus az, ami a kis belső világukban zajlik. Tracy Rees kellőképp át tudta formálni a szemléletmódját ahhoz, hogy a kislány karakterét hitelesen tudja megalkotni. Ő volt minvégig a kedvenc karakterem.
Lucy esetében a szerző egy olyan problémára hívja fel a figyelmet, amiről nagyon kevés szó esik, abszolút nincs központban, pedig az érintettek részére ez igenis egy nehéz téma. A lány utolsó kapcsolatának kudarcba fulladásának oka egy szinten megérthető, másfelől viszont határozottan borzasztó és annak következménye, miszerint a saját értékét kérdőjelezi meg, elkeserítő. Lucy egy értékes ember. Nem kiemelkedő, nem hivalkodó, a szó legnemesebb értelmében véve is átlagos, mégis egy olyan tény határozza meg, amely esetén abszolút nem volt döntésjoga. Az ő személyiségének apró újjáépítése a lapokon a szívemig hatolt. A szerző a lehető legfinomabban eszközöli a változásokat, nem is megy bele túlzottan a témába, de pont ettől olyan szép. Elismerem, Lucy jellemvonásai között is akad túlzás, de ezeket meg tudtam engedni a részére. A történetvezetést nem veszélyeztették, sőt, inkább kicsit noszogatták is a haladás irányába.
Edward személye is érdekes volt. Ritkán találkozik az ember olyan férfi karakterrel, akit ennyire meghatározott volna az apa szerepkör. A könyvekben megjelenő egyedülálló szülők esetén legtöbbször az özvegy státusz jelenik meg, vagy a súlyos ok miatt elvált fél. Jelen esetben ez egy kicsit speciális, ami megadja a tetőpontok sava-borsát. Kissé elrugaszkodott a valóságtól, de a szerző általa közvetített üzenete miatt számomra elfogadható volt. Különben is, ez egy spekuláció, egy könyv, amibe ennyi túlzás tökéletesen belefér.
A karácsonyi hangulatot az időszak adta lehetőségek szolgáltatták. Ahogy Lucy és Edward házában is kibontakozik lassacskán a csoda, valamint ahogy a színpadon is megjelenik az aprónép által. Imádtam a karácsonyi előadást, amit életre hívtak, a felkészüléssel együtt. Szívet melengető volt az egész szituáció.
A karácsonyi házikó egy roppant kedves kis könyv, amely olyan, mint a frissen hullott porhanyós hó: puha, csendes és a látványa örömmel tölti el a gyermeki lelket. Nagyon szerettem ezt a minden ízében aranyos és kellemes történetet, amely nem tör túl nagy babérokra, híján van az erős fordulatoknak, de pont ettől válik olyannyira kedvelhetővé. Egy kis lelassulás a rohanó hétköznapokban. Csipetnyi varázslat a szürke valóságban. Csöppnyi lángnyelv a sötét éjszakában. Számomra ezt testesítette meg Tracy Rees könyve.
Szereplők: Jól felépített karakterek, megfelelő személyiséggel ellátva.
Történet: Kellemes és lágy folyás jellemzi. Mentes a hatalmas meglepetésektől és a váratlan csavaroktól, de szorult bele pont annyi tartalom, aki kényelmesen fenntartja a figyelmet.
Nyelvezet: Könnyed és egyszerű, teljesen hétköznapi.
Besorolás: Kortárs szórakoztató irodalom, romantikus.
Esztétika: A maga nemes egyszerűségében csodaszép. A borító hangulata a könyvét idézi. Az élfestés is esztétikus, jól hozza a téli varázst. Visszafogott és nem hivalkodó.
Értékelés:
Kedvenc idézetek:
"– Lassan hetvenéves leszel és azt akarod mondani, hogy a lépcső tetején felmásztál a létrára, hogy letöröld a port valahonnan, amit soha senki nem lát?
– Ne így nézd, Edward. Tudod, hogy vannak elvárásaim.
– Igen, meg egy törött bokád.""Látta, hogy a szomszédasszony végigpásztázza a könyvespolcokat. Nehéz ellenállni, hogy az ember ne nézegesse más könyveit."
A könyv adatai:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése