Ikrek vagyok.
Impulzív. Kíváncsi. Makacs.
Ikertestvér. Egy olyan trón örököse, amiről semmit sem tudok. És mint kiderült, tündér vagyok.
De természetesen nem ilyen egyszerű a dolog – születési jogom elhódításához nem kell mást tennem, mint hogy bizonyítsam, én vagyok Szolaria legnagyobb hatalmú természetfeletti lénye.
Ha úgy vesszük, ez igaz is, hiszen a Vad Király lánya vagyok. De az apró betűs részből kihagyták, hogy a királyság minden egyes tündére magának követelné a trónomat, ha megtehetné.
Az akadémia, ahova bezsuppoltak, kib*szottul veszélyes és pokolian menő. Vámpírok harapdálják a gyengébb diákokat a folyosókon, a vérfarkasok minden teliholdkor a Jajongó Erdőben csapnak orgiákat, és akkor még nem is beszéltem a szirénekről, akik kifacsarják az érzelmeidet. Ahogy arról sem, hogy a borzasztóan dögös főmágia-professzorom fogdabüntetései után a túlélők terápiára szorulnak.
Az órák tök érdekesek, főleg, ha élve vészeled át őket. No és az Ikrek csillagjegy, amivel az egészet kezdtem?
Ez határozza meg az elemi mágiámat, és befolyásolja a sorsomat, szóval bele kell vetnem magam az asztrológiába, ha el akarom látni az osztálytársaim baját, ami amúgy a tanmenet része.
A legnagyobb problémám a sárkányivadék, akinek láttán hevesen nyáladzani kezdek, és aki a trónomra ácsingózik, ráadásul három pszichó haverjával mindent megtesz azért, hogy pokollá változtassa az életemet.
Semmi más dolgom nincs a túlélésen kívül. De lehet, hogy a végzet máshogy gondolja. A francba, miért nem Roxfortból kaptam levelet?
Felültem én is a hype-vonatra és elolvastam a Zodiákus akadémia sorozat első részét, Az ébredést. Meglepő volt az élmény, főleg annak tekintetében, hogy a fülszöveget sem olvastam előre. Hát, nem kevés meglepetés várt rám.
A felnőttlét küszöbén álló ikerpár nem éppen a jó helyzetéről híres. Aztán egyszer csak megjelenik egy fószer, aki azt mondja nekik, hogy ti amúgy nem emberek, hanem elcserélt tündérek vagyok és azok között sem holmi pórnépből származó egyedek, hanem egyenesen a királyi leszármazottak. Dorothy sarokcsattogtatását irigyelhető módon hipphopp máris az új otthonuk területén teremnek, ami nem más, mint a Zodiákus akadémia. Az itteni képzés elvégzése elengedhetetlen ahhoz, hogy beteljesítsék a sorsukat – valamint, hogy túléljenek egy olyan világban, ahol semmit és senkit nem ismernek. A négy örökös végképp nem nézi jó szemmel a megjelenésüket. Vajon mi történik, ha varázserővel rendelkező tindédzsereket kontroll nélkül összeengedünk? Na, pont ez.
Ez a könyv rendkívül addiktív, még akkor is, ha valójában nem nyeri meg magának az olvasót. A sztori alapelgondolása fantasztikus és a sztorivezetés sem lett volna rossz, de a megvalósítás részletei a hajmeresztő kategóriába tartoznak. Ez a történet nemhogy elszállt, hanem egyenesen pikírt. Mintha minden szava azért lenne, hogy az olvasót eltávolítsa a komfortközegéből és megbotránkoztassa - ami nem is lenne rossz elképzelés, ha nem társult volna hozzá a tesztoszterontól túlfűtött tinihiszti.
Az akadémia eseményeit eleinte igencsak kiábrándult arccal fogadtam, de utólag elismerem, hogy nem volt rossz húzás a szerzőtől, hogy minden határt átlépett, hiszen ettől vált a könyv különlegessé. A romantikus irányvonallal sem lett volna problémám, sem a Gossip Girl-re hajazó szívatásokra, de ez a mindenki kőbunkó, senkinek nem adom oda magam, de közben kocsányon lógnak a szemeim hátha bárki ágyba vinne metódus nem jött át.
Egy hosszú sorozat első része. Innen már csak jobb lehet – vagyis remélem.
Szempontok:
Szereplők: A Vega ikrek karaktere meglepően jól lettek megformálva. A két lány sokmindenben hasonlít egymásra, de mégis megvan a saját tulajdonsághalmazuk, ami alapján egyértelműen beazonosítható, ki kicsoda. Olvasás közben sokszor tudatosítani kellett magamban, épp melyik lány szemszögét olvasom, de ezt abszolút pozitívnak tartom jelen esetben. A jellemfejlődés valószínűleg a későbbiekben fog bekövetkezni, itt még nem sok relevanciája lett volna, de azért a saját hibájukból valamennyire tanulniuk kellett volna, hogy a hitelességükön ne essen csorba. Ezen kívül mindvégig tudatosítanom kellett magamban, hogy ők csak hormonoktól túlpezsgő tinik, akik mondhatni semmilyen megszokott törvénynek nem felelnek. Ez sajnos az én ingerküszöbömön nem ment át teljesen.
Történet: Az egész nonszensz, ami vagy magával rántja az olvasót, vagy képtelen befogadni. Köztes állapot szerintem jelen esetben nem létezik. Földhöz ragadtsággal nem lehet megcáfolni, az ziher. Ha idővel a helyzetekre adott reakciók tartalmaztak volna némi saját káron elszenvedett fejlődést, akkor még jó is lehetett volna. A sztori nem rendelkezik nagy ívvel, durrbelebumm módon tálal mindent, kifejtések nélkül, rengeteg kérdést hagyna maga után. Az iskola működését nem megérteni, hanem elengedni kell. Itt bármi megtörténhet és meg is fog. Az alapelgondolás, miszerint a varázslatok fajtája és a csillagjegyek együttesen határozzák meg az adott személyt, fantasztikus. Szóval van itt potenciál, kérem szépen, csak legyen elég kitartó a könyvmoly hozzá.
Nyelvezet: Egyszerű és közérthető, fiatalos és lendületes. A célcsoport saját világa.
Besorolás: Korárs szórakoztató irodalom, fantasy.
Esztétika: A könyv kétféle verzióban jelent meg hazánkban: élnyomott és élrehajló változatban. A második annyival tud többet, hogy a fedőlapot be lehet hajtogatni, így védi az oldalak külső ívét a különböző behatásoktól. Az ötlet nem rossz, de a kivitelezés hagy maga után némi kívánnivalót. Ha keménytáblás vagy legalább erősített kivitel lett volna, esetleg mágneses csatlakozással, nagyon menő lett volna, így viszont nem sok értelmét látom.
Értékelés:
Kedvenc idézetek:
"– Vagy én is beleestem a fiúdba, vagy halálosan félek tőle – motyogja Ridoc. – Ebben a pillanatban nem tudom biztosan."
"– Csak hogy tiszta legyen, az a villámcsapás az előbb odafent nem… – Kettőnkre mutat, – Tudod. Nem miattunk volt. – Elfintorodik. – Úgy értem, miattunk volt, mert felhúztam Violetet, de nem úgy volt miattunk, hogy… miattunk. Ha érted, mire gondolok.
Komoly erőfeszítésembe kerül, hogy ne kezdjek látványosan sóhajtozni.
– Valahogy sejtettem – feleli Xaden. – Először is azért, mert megbízom Violetben, másodszor pedig azért, mert – lesajnáló pillantást vet Ridocra –, nem volt elég nagy a villám.
Ez komoly?"
A könyv adatai:
Kiadó: Alexandra kiadó
Megjelenés ideje: 2025 január 20.
Terjedelem: 384 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése